Előadás, 2018. november 19.

November 19-én hétfőn az ELTE TTK három előadója – Csanád Máté részecskefizika, Gabányi Krisztina csillagászat, Szöllősi Gergely biofizika területről – tart rövid előadást.

Gabányi Krisztina előadásának témája:

Rádiócsillagászat itthon és a nagyvilágban

A rádiótartományban, méteres-centiméteres hullámhosszakon végzett csillagászati megfigyelésekhez használt eszközök jelentősen különböznek a közismertebb távcsövektől. Az interferometria olyan rádiócsillagászati megfigyelési módszer, amelynek köszönhetően a csillagászatban jelenleg ebben a hullámhossztartományban érhetjük el a legfinomabb felbontást. Előadásomban szeretném bemutatni, hogyan lehet ezeket a műszereket Magyarországról (is) használni, és (saját példámon keresztül) hogyan lehet rádiócsillagászati kutatásokba bekapcsolódni, milyen típusú objektumokat és fizikai folyamatokat lehet így megfigyelni.

Csanád Máté előadásának témája:

Mekkora a laborban létrehozott ősrobbanás?

Az előadásban a világegyetem történetének korai szakaszát és az óriás részecskegyorsítók ezzel kapcsolatos felfedezéseit mutatjuk be, különös tekintettel az ELTE-s kutatók kvantumstatisztikai és femtoszkópiai eredményeire.

Szöllősi Gergely előadásának témája:

A molekuláris evolúciókutatás aranykora fizikus szemmel

Mára több, mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása, az evolúciós múlt megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át: 40 éve pár tucat rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az utóbbi pár évben pedig teljes genomszekvenciákra támaszkodva bebizonyította, hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1-4%-a neander-völgyi eredetű és fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására. A molekuláris evolúciókutatás sokak szerint aranykorát éli. Ehhez azonban, túl lépve az adatgyűjtésen, a rendelkezésre álló adatokat értelmezni képes módszereket kell kidolgoznia. Kutatásaink célja ilyen, különböző időskálákon zajló, a fajok többszázmillió éves diverzifikációjától az évtizedekben mérhető tumorkialakulásig terjedő evolúciós folyamatokat koherensen kezelő, teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése.

Az előadás helye: 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8. 213-as fizika előadó

Ideje: 14.00, várható időtartam 60 perc